Politikai tényezők
- a probléma
o uralma első kilenc éve alatt Diocletianus folyamatosan a birodalom egyik végéből a másikba volt kénytelen szaladni, hogy a rendet mindenhol fenntartsa, és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a birodalom egész egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy egy ember kormányozza
- azaz képtelenség volt egy időben elhárítani a barbár inváziót a Rajna mentén és közben megoldani Egyiptom problémáit is, nem is beszélve a birodalmat nyomasztó belső problémák soráról
- a megoldások
o négyes uralom
- Diocletianus megoldása: a négyes uralom
- ennek a problémának a megoldására, illetve annak megválaszolására, hogy ki legyen a császár az újonnan létrehozott keleti és nyugati birodalomrészeken, Diocletianus létrehozta a „négy uralkodó” rendszerét
- ez azt jelentette, hogy két császár fog uralkodni, egyikük keleten, a másik nyugaton, és mindkettőjük mellé egy-egy fiatalabb császár is ki lesz nevezve
- amikor egy idősebb császár lemond vagy meghal, akkor automatikusan a megfelelő helyettese vegye át a helyét és jelöljön ki egy új fiatalabb császárt a maga helyére - ez megoldotta volna az öröklés problémáját
- a cél
- a trónharcoknak akart véget vetni a rendszerrel
- így elérte, hogy mindig legyen a császári testület tagja jelen ott, ahol egy teljhatalommal bíró személyre van szükség
- Milyen probléma lépett fel a megosztott uralkodói hatalomban?
- már Diocletianus után kiderült, hogy a társcsászárok közötti hatalomért folyó harc polgárháborúval fenyegethet
o a birodalom kettészakadása
- lényegében ez is a túl nagyra nőtt birodalom problémáját próbálta megoldani
- Theodosius császár két fiára nem az egész birodalmat hagyta, hanem felosztotta kettejük között
- a Kelet-római Birodalom központja a Constantinus által alapított Konstantinápoly lett, ez a mai Isztambul
o Konstantin halála után Nova Romat átnevezték Konstantinápolyra
A germán támadások
- népvándorlás
o oka: a 2-3. századra Belső-Ázsia sztyeppövezetei a felmelegedő éghajlat hatására kiszáradtak
o domino-elv szerűen nyomják az egyes népek egymást keletről nyugatra
- hunok
- nomád, nagyállattartó nép
- Belső-Ázsia pusztái felől érkeznek
- vezetőjük Attila
- államuk központja a Tisza vidékén volt
- Attila halála után (a mérgezés gyanúja is felvetődött) a hun állam gyorsan szétesett
- a legenda szerint Attilát hármas koporsóba, a Tisza medrébe temették
o germán népek: tagjai a Kr. e. I és Kr. u. III. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit
o csupán nyelvi közösség értendő a név alatt, nem egy egységes népcsoport
- keleti gótok, nyugati gótok, frankok, vandálok, angolok
- a hunok rányomják a germán népeket a limesre
- római-germán kapcsolatok
o beszivárgás
- Hol jelennek meg először a germánok?
- a hadseregben a 3. század végétől
- hivatalnokok, hadseregek főparancsnokai lesznek
- az 5. századtól már nevüket sem latinosítják
- már germán származású császárokat is választottak
o betelepítik őket a birodalomba
- a nyugati gótok az elsők
- adómentesség fejében a határt védték
- hosszú távon nem tudtak együtt élni a rómaiakkal, előbb utóbb ezek a területek leváltak a Római Birodalomról
o támadások
- 455 – a vandálok feldúlják Rómát
- ezért használjuk a vandál szót agresszív, az erőszakos viselkedés szinonimájaként
A birodalom bukásának közvetlen eseményei
- a birodalmak ereje
o a keleti rész vált az 5. századra fejlettebbé
o erős városi kultúra maradt meg
o gazdaságilag is sokkal erősebb volt a nyugati résznél
- az 5. században a Nyugat-római Birodalom területére betelepített germánok folyamatosan kiáltották ki saját államaikat és szakadtak el a birodalomtól
o az első független államot a Római Birodalom területén a nyugati gótok hozták létre Gallia területén
- a Nyugat-római Birodalom bukása, 476
o Odoaker, az itáliai hadsereg parancsnoka megöleti a gyermek császár apját és őt fogságba vetteti
o Ilyen esemény előfordult sokszor Róma történetében. Mégis miért olyan fontos a birodalom bukása szempontjából? Mi a jelentősége?
- csak elvi jelentősége van
- Odoaker nem vette fel a császári címet, a császári jelvényeket elküldte a Keletrómai Birodalom császárának és ő az „Itália királya” címet vette fel
- a Kelet-római Birodalom még közel ezer éven keresztül fennállt a középkor folyamán
o ekkor már Bizánci Birodalomnak nevezzük
