HTML

Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Friss topikok

Címkék

18. század (1) 5. osztály (142) 6. osztály (175) 7. osztály (126) abszolutizmus (1) anarchizmus (1) Anglia (2) arabok (1) Aranybulla (1) Athén (3) Augustus (2) a történelem forrásai (1) Bach-rendszer (2) Bizánc (2) Caesar (1) Deák Ferenc (1) demográfia (1) demokrácai (2) dolgozat (57) Dózsa György (1) egyház (1) egyháziak (4) Egyiptom (1) Erdély (1) eretnek (1) evolúció (3) felvilágosodás (1) filmklub (8) Fönícia (1) forradalom (3) Franciaország (1) francia forradalom (5) frankok (2) gazdaság (1) germán (1) gyarmatosítás (1) harmincéves háború (1) házi feladat (130) hűbériség (1) Hunyadi János (1) Hunyadi Mátyás (2) II. (2) II. András (2) II. József (1) III. Béla (1) III. Napóleon (1) imperializmus (1) India (1) információ (71) inkvizíció (1) ipari forradalom (1) Iszlám (1) iszlám (1) IV. Béla (2) jegyzet (152) Jézus (1) jobbágyság (2) József (1) kalandozások (1) Kálmán (1) Karl Marx (1) katolikus egyház (1) kereszténység (2) kiegyezés (1) Kína (1) Kolombusz (1) kommunizmus (1) Kossuth (2) középkor (9) László (1) Lenin (1) lovagok (2) Makedónia (1) Mátyás (1) Mezopotámia (2) Mohács (1) Mükéné (1) művészet (1) Nagy Károly (3) Nagy Lajos (2) Nagy Sándor (1) Napóleon (2) nemesség (3) Németalföld (1) Németország (1) népesedés (1) nők (2) Olaszország (1) óravázlat (1) Oroszország (1) őskor (3) pápa (1) pápaság (1) perzsa (1) Petőfi (1) Philipposz (1) polisz (1) reformáció (4) reformkor (11) Remus (1) Róma (16) Romulus (1) Spanyolország (2) Spárta (1) Spartacus (1) szabadságharc (2) Szapolyai (1) Széchenyi (1) Szent Ferenc (1) szociáldemokrácia (1) társadalom (1) tatárjárás (1) török kor (2) történészek (1) újkőkor (1) uradalom (1) USA (1) usa (1) városok (2) vocabulary (69) Wesselényi (1) Zrínyi Miklós (1) zsidó nép (1) Zsigmond (3) Címkefelhő

7. osztály_órai jegyzet_A brit világuralom

2014.03.21. 21:01 priszlinger

Anglia világuralmának alapja

 

-          az egész korszakban az állam élén Viktória királynő állt (1837-1901)

 

-          a gazdasági mutatók

o   az 1860-as évek körül még Anglia egyértelműen a világ vezetője, 1914-ig, az első világháborúig az USA és Németország beéri

o   Anglia a világgazdaság élén

  • a vezető szerep fő okai
  • a világ legerősebb kereskedelmi és hadiflottájával rendelkezik
  • övé a legkiterjedtebb gyarmatbirodalom
  • vezető szerep a kereskedelemben
  • a világ bankára

o   a legnagyobb hitelezőként óriási bevételei vannak kamatokból

  • az angol gazdaság működése
  • az angol bankok tőkét adnak angol vállalkozásoknak
  • a vállalkozásokat az olcsó nyersanyagot és munkaerőt biztosító gyarmatokra telepítik
  • innen késztermék érkezik vissza Angliába
  • az osztalékokból, vámokból bejött bevételeket a szigetországon kívüli beruházásokra fordították
  • mindehhez Anglia elérte, hogy a világgazdaság a szabad versenyen alapuljon, amiben ők voltak a legerősebbek
  • még egy eleme az angol sikernek
  • a katonai kiadások az európai államok töredékét, 2-3%-ot jelentettek, ellentétben más európai államokkal

o   a vezető szerep elvesztése

  • az ipari termelésben elvesztették vezető helyüket és a második hely is veszélyben forgott
  • 1870-ben a világi ipar termelésének 32%-át adja, 1900-ban 18%-át
  • Anglia is fejlődött, de mások (USA, Németország) még gyorsabban
  • az ipari és bányászati termelés 1913-ban

o   USA 46%

o   Németország 23,5%

o   Nagy-Britannia 19,5%

o   Franciaország 11%

-          a gyarmatbirodalom

o   az angol flotta

  • övé a világ legnagyobb kereskedelmi- és hadiflottája
  • az angol gyarmatbirodalom kiépítésénél figyeltek arra, hogy a kereskedelmi és katonai szempontból fontos stratégiai helyek az övék legyen
  • ez főleg tengerszorosokat, fontos kikötőket, szigeteket jelentett
  • pl: Gibraltár, Málta, Ciprus, Hongkong

o   India

  • a nagy felfedezések korszakában a fűszereiről, luxuscikkeiről ismert India volt minden nagy felfedező tervezett célja
  • „a korona ékköve”
  • Viktória felveszi az „India császárnője” címet
  • egy nagy lázadás leverésére szükség volt a brit uralom kiépítéséhez (szipoj lázadás)

o   Afrika

  • Dél-Afrika gyémánt- és aranylelőhelyei és fontos kereskedelmi pozíciója miatt volt fontos
  • terv: Afrikát észak-dél irányban átszelő gyarmatbirodalom kiépítése
  • Egyiptom megszállása
  • az 1880-as évek végiéig Angliáé lesz: Rhodesia, Szomáliföld, Uganda, Kenya és Szudán

o   Kína

  • Kína nem vált brit gyarmattá, az angolok megelégedtek azzal, hogy kereskedelmi céljukat elérjék
  • a kínaiak sokáig ragaszkodtak az elzárkózáshoz, de az angol hadihajók fegyverrel kényszerítették ki, azt hogy Kína megnyissa kikötőit
  • a hatalmas lélekszámú ország az angol ipar fontos új piacává vált

o   Európában a háborúk megakadályozása, a hatalmi konfliktusoktól való távolmaradás a célja

 

-          a modern társadalom

o   az angol polgári forradalom öröksége

  • a 17. századi angol polgári forradalom megtörte a Stuartok abszolutista törekvését és Anglia Hollandia mellett egyedüliként modern állammá vált Európában
  • a parlament lett a vezető szerv
  • az angol nemesség bekapcsolódott a vállalkozásokba
  • a fejlődésnek semmi sem szabott gátat

o   széles választójog

  • a korszakban Angliában volt az egyik legszélesebb a választójog
  • több millió fővel nőtt a választásra jogosultak száma
  • ez elsősorban a vagyoni cenzus leszállításának volt köszönhető
  • a nők azonban továbbra sem szavazhattak

o   magas életszínvonal

  • az európai átlaghoz képest

 

A problémák

 

-          a területen azonban komoly társadalmi ellentétek voltak

o   szegény protestáns írek álltak szemben gazdag katolikus angolokkal

  • a konfliktus tehát etnikai, vallási és anyagi természetű is volt
  • az ír lakosok nagy része bérlőként, nyomorúságos körülmények között élt
  • a bérlők urai pedig angol földesurak voltak
  • az angolok a 17. században elűzték földjeikről az ír földesurakat, így alakult ki ez a helyzet

o   a nacionalizmus hatására erősödött az ír ellenállás

  • céljuk az írek önkormányzatának, később elszakadásának elérése
  • Írország önállóvá vált, de Észak-Írország az Egyesült Királyság része maradt
  • a 20. században a politikai küzdelem mellett az IRA terrorszervezete merényleteket is végrehajtott

-          a területen más problémák is voltak

o   gyakoriak az éhínségek

  • a burgonyavész hatott különösen súlyosan

o   nagy arányú az emigráció

  • az írek fele hagyta el országát a jobb élet reményében
  • az Egyesült Államokba történt a kivándorlás

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet Anglia 7. osztály

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2013.blog.hu/api/trackback/id/tr715873064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása